Blog

Rólunk írták: Először a repülés vonzotta – ma sikeres biogazdálkodó

Először a repülés vonzotta – ma sikeres biogazdálkodó

Hámori András biogazdálkodó Budapesten született, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán szerzett mezőgazdasági repülőgépvezetői és gépészmérnöki diplomát. Húsz évig repült, később az MVH-nál dolgozott mezőgazdasági ellenőrzési osztályvezetőként, onnan kilépett, mondván, hogy úgyis nyugdíjba megy és a vállalkozásában fog dolgozni. Jelenleg megemelték a nyugdíj korhatárt, így a nyugdíjas évek távolodnak. Végleg a biotermelés mellett kötelezte el magát, a családban 17 ezer biogyümölcsfát nevelnek. A pilótának végleg elege lett a vegyszerekből. Bioalmaléit az egész ország ismeri. 2004-ben az Agrofoodon vásár- és közönségdíjat nyert a család által gyártott almalé, 2009-ben az Év biogazdája lett, 2012-ben pedig a Magyarok Országos Gyűlése díjban részesült.

A kezdetekről

– A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola Gépészmérnöki Karának Repülőgépvezető Ágazatán végeztem. Engem fiatalon a repülés vonzott. Később a MÉM Repülőgépes Szolgálat megszűnt, így saját magán légitársaságunk lett a kollégákkal. A repülés folyamatos vibrációval, 1-2 G-s túlterheléssel jár, ami erősen megviseli az ízületeket, a gerincoszlopot.

A mezőgazdasági repülőgépvezetők munka közben gyakran érintkeztek különböző erős mérgekkel, hormonhatású gyomirtó szerekkel, melyet a rendszeres orvosi vizsgálaton mérni szoktak. Nekem is volt mérgezés miatti letiltásom. Miután abbahagytam a mezőgazdasági repülést, lassan kitisztult a szervezetem. Ez eredményezte, hogy a biohoz vonzódtam és ekkor határoztam el, hogy a gazdálkodásom vegyszer nélküli lesz.

– Hogyan kezdett hozzá a gazdálkodáshoz?

– A feleségem rakamazi, szülei is gazdálkodók voltak, kárpótlással kaptak vissza földet, így kézenfekvő volt, hogy mi is próbálkozzunk.

Az egész családom ugyanazon a főiskolán végzett – én, a feleségem, a fiam és a lányom is –, csak más-más ágazaton. Szinte ugyanazok a tanárok tanítottak minket. A nejem ágazatszervező üzemmérnök, a fiam kilóg a sorból, mert a Nyíregyházi Főiskolán kommunikációs szakon végzett, a lányom pedig állattenyésztő üzemmérnök. Az egész család dolgozik: a lányom a konyhakertészettel foglalkozik, én a gyümölcsössel és a feldolgozással, a fiam pedig jön-megy és értékesít.

Tudatos gazdálkodás

– Mikor csatlakoztak a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.-hez?

– Körülbelül tíz éve. Elkötelezett híve vagyok ennek a szemléletmódnak. A biohoz való tartozás tudatosságot jelent. Mezőgazdasági pilótaként többször volt vegyszermérgezésem, tudom, hogy milyen utálatos vegyszerek kerülnek be az emberi szervezetbe. A vegyszerek nélkül jobb a közérzetem.

– Milyen fajokat termeszt?

– Almát, körtét, meggyet, sárgabarackot. Almából tíz fajtát, körtéből egyféle van, az Alexander Lucas, a meggyből kétféle.Két 5 hektáros darabból áll az idősebb gyümölcsös, 8 hektár a fiatal vegyes gyümölcsös. A két 5 hektárosból az egyikben az Idared, a másikban a Freedom a fő fajta. Az Idarednek a porzója a Jonathan, van benne választékbővítésként Golden Lee, Golden reinders, Sharden, Jonagored. A másik 5 hektáron van a Freedom, annak a porzója a Liberty, abban választékbővítésként van Topáz és a Florina. 3,5 hektár alma Liberty és Freedom; a körte fél hektár, Alexander Lucas. Van egy új telepítésű, teljesen fiatal egy hektár Relinda, a porzója Reanda és választékbővítésnek van a Resi. A 8 hektár az új telepítés, ebből 1 hektár vegyes gyümölcsös. 2,5 hektár meggyből Kántorjánosi és Újfehértói fajtám van.

A sárgabarackot kifejezetten az én részemre állították elő. Vad alanyon, fehér besztercei szilvatörzsön, magyar rózsa lett beoltva. Pető Feri bácsi, a Debreceni Egyetem volt tanára készítette ezeket az oltványokat.

Az igazság az, hogy ez a barack minden télen elfagyott. Gyönyörűen virágba borul és elfagy. Viszont, amelyik kipusztult, abból szilvafa lett, ez a jó benne. Azt vissza kell metszeni és akkor hajt tovább, mint szilva. A fehér besztercei szilvát már meg tudtam kóstolni. Az egy sárga, pici szilva, az íze viszont nagyon jó. Olyan, mintha ringlószilva lenne.

– Mit lehet tudni az ügyfélkörről? Kik vásárolják a termékeket?

– Főleg tudatos fogyasztók, fiatal házasok, kismamák, akik felelősséget éreznek gyermekük egészsége iránt.

– Melyik bioterméket veszi a vásárló?

– Mindegyiket viszi a fogyasztó, érési sorrendben. A Freedom érik először szeptember elején. Ezt kezdjük feldolgozni. Évente kb. 80 000 liter almalevet gyártok, többet nem. Ha a Freedom győzi, akkor csak abból csinálok lét. Ha nem, ha kevés, akkor utána csinálom még az Idaredet is.

Az Idared gyönyörű. Elsőosztályú termék, most például Szlovéniába ment el kamionban, a másodosztályú pedig megy lének. Ebben az évben a Freedom gyengén termett, ezért ki kellett egészíteni Idareddel.

A Jonathan nagyon közkedvelt, keresik a vevők. Most is árulja a fiam. Amennyi terem, azt betároljuk az utolsó darabig. Ugyanez történik a Jonagoreddel, meg a Goldennel is.

– Sárgabaracknál mi a helyzet?

– Még nem termett, csupán egy-kettő mutatóba, de még az ízét nem tudtam eldönteni, mert eddig egyetlen egészséges, érett barackot sem tudtam megenni. Vagy pici és zöld volt, vagy leesett, vagy megették a darazsak. Az igazság az, hogy egy hektáros gyümölcsösön még nem sikerült leszedni egy kiló barackot.

A „sámánlé” és a többiek

– Vegyük sorba: melyek a gyakoribb betegségek, kártevők és a védekezési módok?

– Az Idarednél gombabetegségekkel szemben rezet és ként használok. Van egy szer úgy hívják, hogy Vegesol eReS, réz, kén és gyümölcsfaolajnak az elegye. A használatának csak a biogazdálkodásban előírt fémréz terhelési korlát szab határt. A fémréz tartalma 0,19%, ezért folyamatosan tudom használni. A másik leggyakrabban alkalmazott szer a mészkénlé, amit magam főzök minden tavasszal, körülbelül 1 000-1 500 litert. Ezt lemosásra 3-5%, lisztharmat és levéltetű ellen 1-2% közötti dózisban használom.

Van egy másik szer is, „sámánlének” hívom. Különböző növények ázaléka, ami többek között csalánt is tartalmaz. A lényeg az, hogy az alma immunrendszerét stimulálja és az alma folyamatosan úgy érzi, mintha megtámadta volna valami betegség és védekezik. Állandóan védekezik és ezért nem betegszik meg. Ebben az évben nekem olyan kifogástalan volt az Idared, hogy mutatóban sem volt rajta varasodás. Lisztharmat volt egy kevés, mert az áttelelt, de varasodás nem. A rezisztensben a Freedom olyan ellenálló, hogy azt semmiféle gombabetegség nem bántja, csak a kártevők.

A legnagyobb kártételt a levéltetű és az almamoly okozza, ezekre a mészkénlén kívül a Madexet és a Dipelt használom. Szerintem akkor következik be az igazi átállás amikor a ragadozók és a zsákmányállatok egyensúlya kialakul, vagyis az 5.-6. évben. A kihelyezett szexferomon csapdák nem mutatnak rajzás csúcsot. Folyamatosan van kártevő, de nem magas szinten, nem éri el a biogazda ingerküszöbét.

Komoly kártételt a seregélyek okoznak, a meggytermés felét képesek tönkretenni. Egy-két meggyet lecsipegetnek, a többit összemocskolják az ürülékkel.

– Milyen tanácsot tud adni a kártevők elleni védekezéshez?

– Önuralom kell hozzá és el kell jutni arra a szintre, hogy a gazda nem permetez rögtön, ha kártevőt lát. Idén ilyen volt a lombosfa fehérmoly, amely egy enyhe fertőzés után, beavatkozás nélkül elpusztult. Véleményem szerint a preventív védekezés válik be. Akkor kell permetezni, amikor a fa egészséges. Ha akkor permetez valaki, amikor megjelenik a kártétel, akkor már rendszerint késő. Folyamatosan állandó bevonatnak kell lenni a nem rezisztens gyümölcsfán.

Egészséges lett az idei almatermés
Egészséges lett az idei almatermés

Tápanyagutánpótlás

– Hogyan történik a tápanyag-utánpótlás?

– Szerves trágyával. Bérbe adtuk a legelőnket egy tehenészeti telepnek, ahonnan extenzíven tartott állatok trágyáját kapjuk cserébe. Van egy oldalazó trágyaszóró gépünk, amely az egy méteres facsíkra szórja a trágyát. Minden a gyümölcsösben dolgozó gépem oldalazó: a trágyaszóró, a fűkasza, a talajmaró, a tárcsa. A sorköz gyepesített, feleslegesen nem művelem azt, így a gyomflóra összetétele ideális, van benne bőven pillangós, nem szárad a talaj, nem ázik át, bármikor rá tudok menni.

A gyümölcsös természeti adottságai olyanok, hogy van benne akácerdő sziget, fasor, bokorsor, szántó, a domborzata is összetett, a hasznos rovarok áttelelése biztosított. Még rókaodú is van benne. A ragadozó madarak egy kiszáradt nyárfa tetején szoktak időzni.

– Hogyan tudják megőrizni a gyümölcs ízét, vitamintartalmát?

– Rendkívül gyorsan dolgozom fel az almát, a feldolgozóüzem a gyümölcsöstől mintegy 500 méterre van, így a beszállítás nagyon gyors. A szüret együtt zajlik a feldolgozással. A leszüretelt almát másnap, de legkésőbb két nap múlva feldolgozzuk, nincs ideje romlásnak indulni. Az almalevet mindig ugyanazzal a fajtaösszetétellel csináljuk, így minősége, íze állandó. A tartósítás 80°C-os könnyű pasztőrözés, emiatt a vitamin- és aromaanyagok nagy része megmarad.

Almamosás feldolgozás előtt
Almamosás feldolgozás előtt

– Hogyan valósult meg a feldolgozó üzem?

– Több pályázat épült egymásra: két AVOP pályázatból az üzem, egy EMVA pályázatból pedig a hűtőház lett kész. Maximum kétezer liter almalevet tudunk naponta gyártani. A gyártósor a következőkből tevődik össze: egy ventillációs mosóból, válogató asztalból, újabb mosóból, csigás felvonóból, darálóból, szalagprésből, egy szivattyúból és két ülepítő tartályból. Négy óra ülepítés után egy hőcserélőn megy keresztül az almalé, majd egy elektronikus mérlegen 80°C-on töltjük fel a 3 vagy 5 literes bag in box zacskókat. Két-három napig hűl, majd megy a hűtőházba. A termékeket a bioboltokban és biopiacokon értékesítjük.

A feldolgozóüzem
A feldolgozóüzemben

A konyhakertünk Virányos falu mellett 1,5 hektár zárt, öntözött terület. Ezt leányom, Andrea műveli. Paprika, paradicsom, saláta, retek és egyéb konyhakerti növényeket termel benne.

– Mik a további tervei?

– Rengeteg ötletem van. Különböző ízesítésű vegyes gyümölcsleveket szeretnék készíteni. Őszibarackosat, narancsosat, fekete szedreset, áfonyásat.
Zöldséglevekből már a próbagyártáson túl van a céklalé, a répalé, a vegyes zöldséglé, a sütőtöklé. Nagy lehetőségek vannak a melléktermék feldolgozásban. A gyártás során keletkező nagy mennyiségű almatörköly alapanyagául szolgálhatna különböző természetes kozmetikumoknak vagy a pektin gyártásnak.

Ilonka Mária
(Biokultúra 2012/6)

Leave your thought