2004-ben a XVII. Biokultúra Napon egy bioalmalé nyerte el az „Év bioterméke” címet és közönségdíjjal is jutalmazták. Az almát termeli és a bioalmalevet forgalmazza Hámori András, akivel nyíregyházi almaültetvényében beszélgettem.

Az elnyert első díj: Év bioterméke 2004.

Az elnyert első díj: Év bioterméke 2004.

Visszaemlékezése szerint a Biokultúra napra véletlenül mentek el, és nem feltételezte, hogy terméke ilyen mértékben népszerű és kedvelt lesz. Ez az elismerés nagyban hozzájárult ahhoz, hogy megbizonyosodjon arról, hogy termékének létjogosultsága van az ökotermékek piacán, és további erőt adjon számára az ökológiai almatermesztés folytatásához.

Az ökológiai gazdálkodás melletti elkötelezettségének egyik indoka, hogy 23 évig mezőgazdasági pilótaként dolgozott, és feladata a növényvédő szerek légi úton való kijutatása volt, így munkája során sokszor olyan erős növényvédő szerekkel találkozott, mint pl. a foszdrin, vagy a vofatox. Munkakört váltva úgy határozott, hogy saját ültetvényében kerülni fogja a vegyszerek használatát, hiszen olyan érzékennyé vált ezekre, hogy elmondása szerint „ha megérzem a vegyszerszagot, akkor már rosszul vagyok tőle”. Gondolom, hogy ez a szemlélet teljesen hitelessé teszi az itt folyó ökológiai gazdálkodást.

A 10 ha bejelentett almaültetvényben több fajta is megtalálható: Freedom, Liberty, Idared, Jonathan, Florina, Prima és a Topáz. A fajtaválasztást nem a piac igényei, hanem a fajták rezisztenciája, és környezeti igénye határozta meg.

A Prima az ültetvény legkorábbi fajtája, már augusztus végén, szeptember elején piacon frissen értékesíthető, a vásárlók által igen kedvelt. A Liberty nagyon hálás, bőtermő, bírja az erős metszést, és nem igényes. További előnye, hogy valósággal vonzza a levéltetveket, mivel vékony a bőrszövete, így gyakran elegendő egyszerűen a Liberty sorokat védeni, és ezzel visszaszorítható a kártevő elszaporodása. A Freedom betegség-ellenállóságával tűnik ki, amely erős levelével magyarázható. Azonban a magas szárazanyag-tartalma, és erős szöveti felépítése miatt a lékihozatala is mindössze 54%, tehát kb. 2 kg almából lesz egy liter lé, összehasonlítva az Idareddel, aminek a lékihozatala 70-75% körüli. Azonban amikor a telepítés, és a fajtakiválasztás történt akkor még nem gondoltak arra, hogy bioalmalé lesz a termésből. A Freedom a termés döntő részét szolgáltatja, szeptember végén szüretelik.  Friss fogyasztásra nem a legkedveltebb a piacon, a termése igen nagy, gyakran eléri a 30-35 dkg-ot. Ebben az évben pedig ezen a fajtán viszonylag kevés a virág, így még nagyobb az esélye annak, hogy a kötődött virágok ennél is méretesebb terméseket nevelnek.

Az ültetvény 17-20 AK értékű barna homoktalaj, ami ideális az alma számára. A fák nagy része M 26-os és MM 106-os alanyon áll, a kisebb részét képező M 9-es alanyon oltott fák gyengébben fejlődnek, mert igényesebbek a talajadottságokkal szemben és érzékenyebbek az abiotikus adottságokra is. A telepítés sor- és tőtávolsága M 26-os alanyon 5 x 2 m, MM 106-os alanyon 6 x 3 m.

Az ültetvényben használt koronaforma

Az ültetvényben használt koronaforma

A fák koronakialakítására jellemző, hogy a sudáron hagynak négy alsó vezérágat, aminek az a feladata, hogy a sudár növekedését féken tartsa, ugyanakkor jelentős termőfelületet is ad. Az alakítás első évében a vízszintes lehúzást súlyokkal oldották meg, később a termés lehúzza az ágakat. A sudáron nincsenek kialakítva vázágak, tehát csak termőgallyak vannak hagyva. Csonkos metszést alkalmaznak, így az alvórügyekből termőgallyak fejlődnek, és ezek adják a termőfelületet. A fák magassága 2,5 m-re beállított, amelynek gyakorlati magyarázata a szedőlétra és a permetezőgép munkamagassága.

A sorközök gyepesítettek, amelynek számos előnye van, feltéve, ha a területen megoldott a megfelelő öntözés és a tápanyag-utánpótlás. A gyep az aljnövényzet szerepét tölti be a gyümölcsösben, gyakran itt telelnek át a kártevők természetes ellenségei. Megakadályozza a szélverést, amely főleg a virágzás időszakában okozhat súlyos problémát. Nem elhanyagolható vízmegtartó szerepe és az, hogy az ültetvény páratartalmát növeli, ezáltal megóvja azt az elsivatagosodástól. További nagy előnye, hogy gépi munkánál nem tömörödik a talaj, valamint, hogy az időjárástól függetlenné teszi a munkát. Hiszen a saras talajon a traktor gyakran vág keréknyomot, amelyet később nehéz kikerülni, és ez folyamatos fasérüléshez vezethet. A sorokat rendszeresen kaszálják fűkaszával, általában eső után 3-4 nappal. A facsíkokat pedig ősszel és tavasszal oldalazó tárcsával művelik.

A biotermesztés sarkalatos pontja a növényvédelem. Ez áll az almára is, főként, hogy olyan nagy számú betegsége és kártevője ismert. Azonban ez a nyíregyházi ültetvény teljesen egészséges képet mutat.

A használt szerek egyike a Vegasol eReS, tartalmaz rézhidroxidot, ként és olajat, amely gombás betegségek ellen hatásos. Levéltetvek ellen káliszappan és denaturált szesz keverékét, míg a lombkárosító hernyók ellen a Dipel van felhasználva az ültetvényben. Ezeket a szereket mindig éjszaka permetezik ki, amikor inverzió van (amely a légköri stabil állapot). Szélcsendben hűlt levegőben a permetszer megáll a kijutatás helyén és addig ülepszik, amíg a még meleg növényi felületre rá nem tapad. Azonban nappal szélben és meleg időben a felfelé szálló légáramlatok hatására a permet felemelkedik, és a szél elviszi, így az elsodródás akár 50%-os is lehet.

A kártevők közül a tavaszi időben a bundásbogár jelentkezik tömegesen, és okoz károkat a virágokban. Az ültetvényben több helyen is fehér színcsapda – vízzel telt edények – van kifüggesztve a támrendszer huzaljaira. Az alma virágzása előtt kihelyezett csapdák a bundásbogarak nagy részét már vonzzák az aljnövényzetről, gyomokról és ritkítják a kártevő számát, amire az alma virágozni kezd.

A Biofaktura bioalmalé korábbi csomagolása

A csomagolt termék (A szerző felvételei)

Az alma és az almalé értékesítése jelenleg még csak a biopiacon és bioboltokban történik.

A piacon valóban megfizetik azt a reális árat, amely a termés és termék előállításának a költségével arányos, azonban nagyobb mennyiséget már nem lehet itt értékesíteni. A kialakulatlan hazai biokereskedelem miatt konvencionális termékként vették át az előző években a náluk termett almát. A nagykereskedő nem veszi figyelembe, hogy a termék ökológiai gazdálkodásból származik. Azoknak az elvárásoknak kell megfelelni egy bioterméknek, ha az nagy tételben termett, mint egy hagyományos előállításúnak. A kritériumok elsősorban a nagyság és a színezettség, ugyanakkor sérülésmentesnek kell lennie, hogy tárolható legyen.

A kereskedelem felé a kiszolgáltatott helyzetét a termelő a feldolgozással kivédheti, feltéve, ha talál olyan feldolgozót, amely megfelelő távolságra van a területétől és hajlandó akár kisebb tételeket is fogadni.

Hámori Andrásnak sikerült ezt megtalálnia egy pesti bemutatón, ahol a Csengeri Agrár Rt.  állította ki az a gépsort, amellyel az almalé hőkezeléssel kerül tartósításra, és ez a biotermék feldolgozásának egyik lehetséges módja. A gépsor megmossa, összezúzza, kipréseli az almát, a kipréselt almalé egy hőkezelőbe kerül, majd a forró almalevet a zacskóban légmentesen lezárják, és egy konténerben hagyják kihűlni. A munkafolyamat végén dobozolják, és 5 valamint 10 literes kiszerelésben kerül forgalmazásba. A kész almalé ezzel az eljárással egy éven át tárolható. A kész almalé semmilyen hozzáadott anyagot nem tartalmaz, tehát cukor és tartósítószer hozzáadása nélkül készül. Kizárólag almaléből áll az almalé, és ilyen termékkel napjainkban ritkán találkozhatunk.

Koncentrátumot (sűrítményt) nem készítenek – bár manapság ez az eljárás egyre népszerűbb –, mert a sűrítés folyamán a termést magas hőfokon hosszú ideig forralják, amivel lényegében az összes vitamint megsemmisítik, és holt anyag keletkezik, amelyet később hígítva árusítanak 100%-os gyümölcstartalmat feltüntetve azon.

A nyíregyházi almatermelő hosszú távú célokat is kitűzött, mert reálisnak látja azt, hogy a bioalmalé népszerűsége tovább nőhet a kereskedelemben. Pályázati forrás felhasználásával saját üzemet tervez létesíteni, ezzel a magas önköltségi árak csökkenthetők, és így helyben történhet a feldolgozás. További célok közé tartozik a kínálat bővítése is, az almalevet más gyümölcsök hozzáadásával lehetne ízesíteni, mint a birs, meggy, bodza és feketeszeder.

Tervei szerint nyugdíjas éveit ezen az ültetvényen szeretné eltölteni, már meg van a helye a háznak, a díszkertnek, benne a nyugágynak, ahova kiülhet, és elégedetten nézheti a tavaszi almavirágzást.

Rasztik Viktória
(Biokultúra 2005/4)